Az előadásom első ábrája:
Az ábra az áramlat élmény => a flow 8 jellemzőjét tartalmazza, reményeim szerint szemléletesebben, mint egy sima felsorolás. :)
Az elÅ‘adáson bevezetÅ‘ként azt szoktam elmondani, hogy képzeljünk el egy tevékenységet, amelybe annyira belemerülünk, hogy megszűnik a külvilág számunkra. Ebbe az állapotba CsÃkszentmihályi szerint akkor tudunk kerülni, ha a baloldali, kék háromszögben lévÅ‘ feltételek teljesülnek. Tehát: világos cél, egyértelmű szabályokkal, olyan feladat, ami megfelel a képességeinknek (se nem túl könnyű, se nem túl nehéz), és azonnali visszajelzéseket kapunk az elvégzett munkáról, illetve a tevékenységrÅ‘l. Ezek mindegyikének teljesülnie kell ahhoz, hogy egy erÅ‘s koncentrációval megérkezzünk a flow-nak nevezett állapotba. Egy könnyen elképzelhetÅ‘, szerintem nagyon jól szemléltetÅ‘ képet szoktam még elmondani errÅ‘l az állapotról: képzeljük magunkat egy fekete fal elé, amin egy tűszúrásnyi lyuk van, amin keresztül fény jön át. Ha a lyuk valóban nagyon kicsi, akkor nagyon céltudatosan, erÅ‘s fókusszal kell felé haladnunk, nem szabad szem elÅ‘l tévesztenünk egy pillanatra sem, hiszen nehéz újra fókuszba állÃtanunk egy apró fénypontot, ha egyszer elvesztettük. Ha jól összpontosÃtunk, akkor közeledve a falhoz, egyre pontosabban látjuk a lyukat, egyre könnyebben megy a koncentrálás...Amikor odaérünk a falhoz és átnézünk rajta - mint az ábrán is szemléltettem - megnyÃlik egy másik világ, a koncentráció nehézsége megszűnik, a tevékenység autotelikussá válik (ez azt jelenti, hogy valamit azért csinálunk,mert jó csinálni, nem valami egyéb motiváció miatt). Ekkor érezzük meg a jobboldali, sárga háromszögben felÃrt jellemzÅ‘ket, mint: Én-tudat feladása (mintha megszűnnénk létezni mi is), belemerülünk a cselekvésbe (tulajdonképpen eggyé válunk a cselekvéssel). Feladunk mindenféle kontrollt - érdekességként megemlÃtem, hogy ezt úgy is le szokták Ãrni, hogy minden a legnagyobb kontroll alatt van - , aki átélte már az érezheti, hogy ez a két leÃrás ugyanazt fedi, csak megfogalmazásban más, nekem olyan érzés, mintha én nem kontrollálnék semmit, de valami mégis összetartaná a cselekvést, talán maga az áramlat. S végül: az idÅ‘- és térérzékelésünk torzul: azaz vagy azt érezzük, hogy percek óráknak tűnnek, vagy pillanatok alatt telik el akár néhány óra is, a tér pedig vagy kitágul, mintha nagyon nagy terünk lenne, vagy beszűkül, mintha egy bura alatt ülnénk, kizárva mindent. Amikor átnézünk a fekete falon lévÅ‘ tűszúrásnyi lyukon, akkor hirtelen egy másik fényesebb, tágabb világot látunk meg, ami olyan, mintha egy másik dimenzióban lennénk.
Az elÅ‘adáson bevezetÅ‘ként azt szoktam elmondani, hogy képzeljünk el egy tevékenységet, amelybe annyira belemerülünk, hogy megszűnik a külvilág számunkra. Ebbe az állapotba CsÃkszentmihályi szerint akkor tudunk kerülni, ha a baloldali, kék háromszögben lévÅ‘ feltételek teljesülnek. Tehát: világos cél, egyértelmű szabályokkal, olyan feladat, ami megfelel a képességeinknek (se nem túl könnyű, se nem túl nehéz), és azonnali visszajelzéseket kapunk az elvégzett munkáról, illetve a tevékenységrÅ‘l. Ezek mindegyikének teljesülnie kell ahhoz, hogy egy erÅ‘s koncentrációval megérkezzünk a flow-nak nevezett állapotba. Egy könnyen elképzelhetÅ‘, szerintem nagyon jól szemléltetÅ‘ képet szoktam még elmondani errÅ‘l az állapotról: képzeljük magunkat egy fekete fal elé, amin egy tűszúrásnyi lyuk van, amin keresztül fény jön át. Ha a lyuk valóban nagyon kicsi, akkor nagyon céltudatosan, erÅ‘s fókusszal kell felé haladnunk, nem szabad szem elÅ‘l tévesztenünk egy pillanatra sem, hiszen nehéz újra fókuszba állÃtanunk egy apró fénypontot, ha egyszer elvesztettük. Ha jól összpontosÃtunk, akkor közeledve a falhoz, egyre pontosabban látjuk a lyukat, egyre könnyebben megy a koncentrálás...Amikor odaérünk a falhoz és átnézünk rajta - mint az ábrán is szemléltettem - megnyÃlik egy másik világ, a koncentráció nehézsége megszűnik, a tevékenység autotelikussá válik (ez azt jelenti, hogy valamit azért csinálunk,mert jó csinálni, nem valami egyéb motiváció miatt). Ekkor érezzük meg a jobboldali, sárga háromszögben felÃrt jellemzÅ‘ket, mint: Én-tudat feladása (mintha megszűnnénk létezni mi is), belemerülünk a cselekvésbe (tulajdonképpen eggyé válunk a cselekvéssel). Feladunk mindenféle kontrollt - érdekességként megemlÃtem, hogy ezt úgy is le szokták Ãrni, hogy minden a legnagyobb kontroll alatt van - , aki átélte már az érezheti, hogy ez a két leÃrás ugyanazt fedi, csak megfogalmazásban más, nekem olyan érzés, mintha én nem kontrollálnék semmit, de valami mégis összetartaná a cselekvést, talán maga az áramlat. S végül: az idÅ‘- és térérzékelésünk torzul: azaz vagy azt érezzük, hogy percek óráknak tűnnek, vagy pillanatok alatt telik el akár néhány óra is, a tér pedig vagy kitágul, mintha nagyon nagy terünk lenne, vagy beszűkül, mintha egy bura alatt ülnénk, kizárva mindent. Amikor átnézünk a fekete falon lévÅ‘ tűszúrásnyi lyukon, akkor hirtelen egy másik fényesebb, tágabb világot látunk meg, ami olyan, mintha egy másik dimenzióban lennénk.
Elnézést a kicsit misztikus leÃrásért, de nem szeretném azt az érzést kelteni, hogy a flow-élmény valami könnyen elérhetÅ‘, hétköznapi dolog. Kereshetjük ezeket az élményeket, tehetünk érte, hogy minél több ilyenben legyen részünk, de ne keverjük össze azokkal a tevékenységekkel, amik közben "csak" jól érezzük magunkat. Nem lebecsülendÅ‘ semmi, ami örömöt okoz, de a flow onnan is felismerhetÅ‘, hogy nincsenek közben érzéseink. Se pozitÃv, se negatÃv. Tehát nem érzünk félelmet, vagy szorongást, hogy nem sikerül elérni a kitűzött célunkat, de örömöt sem érzünk, amikor közeledünk hozzá. A flow-élmény után nem vagyunk fáradtak, inkább kipihentnek, feldobottnak érezzük magunkat, mert nem vesz el energiát tÅ‘lünk, hanem termel - erre a következÅ‘ ábra kapcsán visszatérek majd.
Amit még idéznék egy cikkbÅ‘l, amit én késÅ‘bb olvastam el, mint ahogy az ábrámat elkészÃtettem: "Eredményeink azt mutatták, hogy az unalomnak, a szorongásnak és a flow élménynek eltérÅ‘ EEG-mintázata van, illetve a három mentális állapot mimikai jegyei is eltérnek. Megtudtuk, hogy a flow élmény kialakulását intenzÃv agyi aktivitás elÅ‘zi meg, amely fokozatosan csökken és beáll egy, a koncentrált figyelemre jellemzÅ‘ agyi aktivitási szint alá. Flow állapotban agyunk kisebb terhelést kap, takarékosabb üzemmódban dolgozva nagy teljesÃtményt ér el, hatékonyan működünk és nem érzünk fáradtságot."
Ez teljesen alátámasztja azt a leÃrásomat, ami a "fekete falon tűszúrásnyi lyuk" - felé haladásról és a lyukon való átnézésrÅ‘l/kitekintésrÅ‘l szól, miszerint erÅ‘s koncentráció kell a flow eléréséhez, aztán pedig belelazulunk az áramlatba. :)
A folyó közepére be kell úsznunk, hogy a legerősebb sodrással tudjunk haladni. :)
A bejegyzéseimben közzétett ábráim saját készÃtésűek, ha valaki használni szeretné, tegye, ám a szerzÅ‘i jogok miatt a forrást (vagyis engem) meg kell emlÃtenie. Köszönöm! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése