Rég írtam róluk, és alapvetően azért akartam blogolni, hogy legyen írásos dokumentáció róluk - máshol is van, de azok eltűnhetnek (a csenőmanók sosem alszanak). :) Meg persze, szeretek írni. :)
Vidos - van egy gyerekem, akinek jó a kézügyessége. :) Ezt megerősítették ma az oviban is! :) Nekem is feltűnt, nem feltétlenül a rajzkészségén, abban szerintem semmi extra nincs, viszont már vagy egy éve szívesebben legózik, mint duplózik, ehhez képest a többiek még idősebben is inkább a duplót választották. Persze nem csak ezért tökéletes a legkisebb, mert amúgy kedves, meg okos is, de a többiekhez képest ez a tulajdonsága feltűnő. :) Hazafelé sokat szoktunk beszélgetni a buszon, mindig imádom! Nem is értem azokat, akik csak ülnek a gyerekük mellett, vagy "nevelgetik" egyfolytában. Szerintem, ha figyelünk egy gyerkőcre, kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi van benne, akkor minden nagyon érdekes, amit mondanak. Ma: kő-papír-olló. Kicsit behajlított ujjakkal "szállt be" a versenybe. Mondta, hogy ez görbe olló tulajdonképpen. Szerintem kicsit kő - kicsit szétesett, kicsit papír - kicsit gyűrött, kicsit olló - görbe, csukott. Elcsevegtünk egy arról, hogy ez akkor most mindig nyer, vagy mindig veszít...szerinte mindig nyer - hiszen ő mutatta, és nyerni akar, de amikor mondtam neki, hogy akkor én bármit mutatok veszíteni fogok, legalábbis addig, amíg nem mutatom ugyanazt, akkor hajlandó volt némi engedményt adni, hogy mindenki kap olyankor pontot - azt gondolom, felmérte, hogy nem akarja, hogy mindig veszítsek. Rendes kölök! :)
Szille - suli, félévi. Még szöveges értékelés van, de azért ki lehet venni belőle, ami fontos. Minden okés, de a testnevelés értékelésen meglepődtem - nem túl diszkrét kérdőjelekkel ezt a pedagógus tudtára is hoztam, mert nem igazán értem, hogy miért lett bejelölve, hogy nem jó az állóképessége és nem harmonikus a mozgása...Edzői tapasztalatomból kiindulva, szerintem semmi gond nincs egyik képességével sem, ráadásul pont a múlt héten néztem meg atlétika edzésen...Ha az lenne a baj vele, hogy lassú, azt megérteném, mert mindenben az. Öltözés, evés, lecke - aminek a fele már eleve azért van, mert órán nem fejezte be. :) Más: ő az a gyerkőcöm, aki simán felméri a problémákat, és meg is oldja: "Anya, tudod, hogy miért töröljük a kezünket mindig egymás törölközőjébe?...Mert a kéztörlő kívülre van akasztva a fürdőszobaajtó kilincsére, ezért egyszerűbb az ajtóra tett (szárítás miatt) törölközőbe törölni. Át kellene tenni belülre." :)
Kadosa - gond volt vele a suliban, nem vészes, de nem ír leckét, néha itthon is hagyja a cuccait. Beszéltem vele még novemberben, azt hittem, már rendben van a dolog - semmi visszajelzés a tanártól. Erre 2 hete észrevettem, hogy egy rakás házija nincs kész (nem szoktam ellenőrizni, csak megkérdezem, hogy kész van-e a leckéje), akkor mondtam neki, hogy akkor napközis lesz februártól. Kb egy héttel utána írt az osztályfőnök, hogy a novemberihez képest nem változott a helyzet lecke ügyben, ezért javasolja, hogy legyen napközis...a novemberi beszélgetésünk (bementem a tanárnőjéhez) óta nem kaptam semmilyen jelzést arról, hogy változatlanul nem ír leckét...persze, megnézhettem volna a könyveit, munkafüzeteit, de 1., megbízom a gyerekemben, amíg nem veszem észre, hogy hülyének néz, 2., egész egyszerűen nincs arra időm, hogy mind a 4 gyerkőcöt ellenőrizzem minden nap. De igazából nem is akarom. Az elejétől kezdve azt gondolom, hogy az iskola az ő dolguk, legfeljebb abban tudok segíteni, hogy elmondom, hogy miért fontos a tanulás. Nem mellékesen: a félévijében egy négyes volt nyelvtanból - abból is négyes és ötös között állt, ez nekem annyit jelent, hogy nem befolyásolja a tanulmányi eredményét az, hogy nem ír leckét. Ettől még én is szeretném, ha írna leckét, csak éppen megértem, ha nem érti miért kell, ha így is jól tanul. Ergo: elbeszélgettem vele arról, hogy miért fontos a gyakorlás. Hiába okos valaki, ha nem gyakorol előbb utóbb lemarad a többiektől, és ez a jegyein is meg fog látszódni. (Személyes tapasztalat, bár már jóval idősebb voltam. :)) Amúgy meg, mindent összevetve, azt hiszem, hogy Kadosa megszokta, hogy "rosszalkodva" hívja fel magára a figyelmet, és a lecke-nem-csinálás ennek a része. Tehát alapvetően, valahogy időt kell rá szakítanom, ami csak az övé. Most közölte, hogy vagy kémikus, vagy régész szeretne lenni - gondolom ez még változhat. :)
Dömötör - imádom, nagyon könnyű vele együttélni, céljai is vannak, tenni is hajlandó érte, bár az még a jövő feladata, hogy megtanulja, hogy sokszor azt is tanulni kell, amihez nincs kedve. Ugyanis egyszerűen nem hajlandó energiát feccölni olyasmibe, ami nem érdekli. Tanáron múlhat a dolog, meg persze beszélgetünk vele is, de egyszerűen az a véleményem, hogy neki vannak a legjobb adottságai ahhoz, hogy boldog legyen, hogy jól érezze magját az életben. Nem bánnám, ha jobban tanulna - nem vészes 4,1 volt az átlaga, de szerintem kicsi energiabefektetéssel sokkal jobb is lehetne. A belső motivációja bizonyos dolgokban nagyon erős, ahol hiányzik, ott viszont nem is tudom, honnan lehetne keríteni.
Bendegúz - Az új suli, szerintem, bevált. Az átlaga rosszabb, mint lehetne (4,3), de majd évvégére összeszedi magát...remélem. :) Amúgy néha tinül, de nem vészes. Bár vicces, amikor 13 évesen nekiáll hisztizni, szerencsére nem sokszor teszi, és utólag akkor is meg lehet vele beszélni. Igaz, hogy még csak most kezdődik a tinikor nála, de úgy gondolom, nem lesz vele sok probléma. Néha van vele bajom, de ennek semmi köze a tinédzserkorhoz. :) Még nevelés alatt áll - bár eredeti elképzelésem szerint, már nagyrészt befejeződött az alapozás, finomítani azért még kell. :)
Kicsi azért rólam is: az előző bejegyzésben említett kaszkadőr munkát megkaptam, és jó is volt. Kicsi szerep, kicsi betanítás, kicsi verekedős jelenet rendezés. Éjjeli felvétel volt, szétfagytunk megint, mint a WWZ-n, de jól éreztem magam. Kicsit izgultam, hogy tudok-e eleget hozzá, de menetközben szerencsére hamar kiderült, hogy igen. :)
Meg pasi - csak ennyi, mert nem szeretek az aktuális kapcsolatomról írni. Ha mégis megtenném, az meg egy újabb bejegyzést kívánna. :)
