2012. március 29., csütörtök

Jóóó... :)

Csodaklassz szombatom volt, kirándultam (másztunk egy kis hegyet), úsztam, aztán még egy pohár sör is belefért... :) Nagyon jó idő volt, csupa olyan dolog, amit szeretek csinálni. A társaság is jó volt (kaszkadőr edzésre kezdtem járni, és velük voltam. - Fiatalok, helyesek, csinosak, kedvesek. :) )

Ééés...
Vágy van...igazából nem is a pasi a lényeg, hanem , hogy mit kezdek evvel az érzéssel. Szeretek érezni, de nem vagyok oda a bizonytalanságért, amit az egymás felé indulást jellemzi. Szeretem, ha viszonylag gyorsan kiderülnek a dolgok...leginkább az, hogy mi valós abból, amit érzek. :))
24 éves korom óta egyetlen szabály van, amit szeretek betartani pasikkal kapcsolatban - tulajdonképpen minden másra is igaz lehet - , "Állj ellen, amíg ellen tudsz állni!" Nem arra gondolok, hogy ellenállni valakinek, hanem, hogy ellenállni a bennem felbukkanó/feltörő vágynak. Az utóbbi időben szerencsém is volt; olyan pasikkal hozott össze a sors, akik ellenálltak helyettem. :D Hiszek a szinkronitásban, azaz nem hiszem, hogy igazi lehet egy olyan érzés, akár vágy, ami csak az egyik emberben éled fel. Persze, ettől még lehet érezni, "nem valódi" érzéseket is, csak tudni kell, hogy hol a helyük - szerintem: amíg jót hoznak az életembe: maradhatnak.
Szeretek érezni - pedig alapvetően nem vagyok egy túl érzelmes típus -, de energiát adnak az élethez...akár az úgynevezett negatív érzelmek is. Pl.: Mindig van valaki az életemben, akit "utálok" - általában messziről, mert a túl gyakori találkozás nem tesz jót a negatív érzelmeimnek, akkor már ártani kezdenek - nekem, belül - és teszek érte, hogy ne rontsák el a napjaimat, az életet. Tehát: mindig van valaki, akit messziről szidhatok, kiélhetem a negatív érzelmeimet rajta keresztül, úgy, hogy nem ártok senkinek. Alapvetően azt gondolom, hogy az ember saját magának árt a negatív érzésekkel, és nem a másiknak, de az ilyen "messziről" esetben, még nem vettem észre, hogy visszaszállna rám, inkább csak kellemes érzés szokott lenni. :) Hozzátenném, nem utálkozom teljesen komolyan, nem kívánok soha rosszat senkinek ilyenkor, csak kimondom, ami a véleményem, tudva azt, hogy egyoldalról szemlélem a dolgokat (szerintem, néha megengedheti magának az ember, hogy ne legyen objektív, toleráns és megértő. :) )

A pozitív érzelmek pozitív hatásáról pedig gondolom, nem kell kiselőadást tartanom. :) Feldobott vagyok, energikus, és tettrekész. :)

Még egy, sajnos nem pontos, Márai idézet, amit szeretek:
Minden cselekedetemnek tudom következményét, minden vágyamnak vállalom következményeit.
Ha valaki megtalálja a pontos idézetet, annak előre is köszönöm, ha megírja nekem! :)

Ja; azt hiszem, valamiért berágott rám a laptopom, és kipurcant...:(
Már egy hete... lehet, hogy rendbe lehet hozni..., majd kiderül - már kértem telefonos segítséget. :D

Kieg: 2012.04.
Totálciki, hogy csak most vettem észre:
Az idézet nem Márai, hanem Cseres Tibor!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése